Kimono

 

 Kimono

Korábban már esett szó a kínai hanfu-ról és a koreai hanbok-ról is, amik az előbb említett országok tradicionális öltözékei. Itt az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a japán kimonó-ról is! 

A kimonó szó jelentése “ruha, viselni való ruha”, mely a japán nemzeti viselet. A szó eredetileg minden viselt ruhára használatos volt, az idő múlásával azonban a jelentése lekorlátozódott a hagyományos viseletre. Erre az öltözékre összességében elmondható, hogy a szabása kiterítve egy T betűt formáz. A nyugati viseletekkel ellentétben a kimonó nem követi az emberi test vonalát, ugyanis a szabásvonala szögletes. Tradicionálisan a kimonó bal oldali részét hajtják a jobb oldalra és úgy kötik meg, mivel fordítva csak a holtak felravatalozásán szokták megkötni. Élő embereknél jobbról balra kötni veszélyes, ugyanis balszerencsét hoz.

Ahogy minden más népviselet, úgy a kimonó is rengeteg változtatáson esett át az évszázadok során. Először a Jamato-korban jelentek meg az első kimonó szerű viseletek, melyeket akkor még csak kinu-mo néven emlegettek. Ekkor még csak egy redőzött, földig érő selyemszoknyából, illetve egy hosszú felsőrészből állt.

A kimonó-nak több különböző fajtája van. A Tomesode a férjezett, illetve az idősebb hölgyek alkalmi viselete. A Houmongi és a Tsukesage két olyan fajta, melyeket látogatóba vagy vendégek fogadásakor vettek fel. A Kimono Komon egy olyan kimonó, amelynek egészén ugyan az a minta ismétlődik. A Furisode a legszebb és a legdíszesebb viselet. A férfi kimonó hagyományosan két részből áll, egy nadrágból és egy kimonó ujjú, rövid felsőrészből. Természetesen az esküvőkre is másféle kimonót használnak. Az előbb említett kimonó-k mindegyike selyemből készül, azonban a Yukata az egyetlen, aminek az anyaga pamutvászon.